Azért mert szerettek jöttem a világra, s lettem új fény, csillag, szülők boldogsága.
Szeressetek mindig igaz szeretettel, a kincsetek vagyok, pici kincs, de EMBER.

2010. május 12., szerda

A modern technika bűvöletében

Lunci eddig ha kúszott, hátrafelé tolatott. Ha valamit el akart érni, odagurult érte. Hiába tettem elé játékokat, addig gurult ide-oda, míg oda nem ért hozzá. Az elmúlt napokban kicsit már haladt előre is kúszva, viszont ma mutatta meg igazán tudását. Nem játékhoz ment. Áááá, dehogy! Letettem a laptopot a földre. Meglátta, félbehagyta a játékot, s már startolt is rá! Nem gurulva. Kúszva. Ezek szerint eddig nem volt miért kúszni. Holmi játékokért nem strapálta magát a kisasszony. Bezzeg a laptop! Ahogy húztam el előle, úgy kúszott utána. Azért remélem, hamarosan más után is kúszva fog menni...vagy mászva..vagy seggen csúszva. :-)

Újabb marciságok

Tegnap kiderült, hogy Luncika és Ropi is híres neves művészekkel vetekedik hangképzés terén. Nem más, mint Marci ismerte fel ezt. Este a hiradóban mutattak egy részletet a Bánk Bánból. Simándy József énekelte a Hazám, hazám...-at. Mit mondott Marci? "Njiesze báácsi."  Nem semmi, ugye?

"Csacsipi". Ez Marci új, pár napos szavajárása. Vajon mit jelenthet? Na, nem árulom el egyből, hátha vki kitalálja. ;-)

2010. május 10., hétfő

Spenót

Luncika ma ebédre spenótot evett. Nagyon ízlett neki! Eddig minden ízlett neki...vagyis nem. A cukkinifőzelék bébiételen kiakadt. Tényleg nagyon vacak íze volt. Olyat tuti nem veszek többet. Viszont spenótost fog máskor is kapni, illetve ha magamnak főzök, kap majd belőle. Nem tudom, mikor főzök, mert Apa nem szereti, Marci meg egy ideje nem kóstolja meg a zöld kajákat. Pedig "kicsi" korában megette. Talán "nagyobb" korában újra megeszi majd. :-)

Njiesze baba :-)

Újabb Marciság. Először nem nagyon tudtuk, mit jelent. Ugyanis bármit "mondott" Liza, Marci ezt mondta mosolyogva. Viszont ha Lunci nyafogott, akkor is ezt mondta. Aztán tegnap, amikor Ropi ugatott, Marci azt mondta: "Njiesze Ropi". Szóval valószínűleg ez azt jelenti, hogy "hangot ad ki". :-)

Tegnap Marci az udvaron rámutatott vmire. Nem emlékszem mire. Nem is az a lényeg, hanem, amit mondott: "Ez egy mi az.". Na ezt aztán akármire lehet mondani. :-)

Kutyus Lunci komponált

Luncika rendszeresen lehúzza a zokniját. Ezen a képen is látszik, hogy nincs rajta az egyik zoknija:
És hová teszi ? Vagy ott marad a földön, de sokkal gyakrabban a következő helyen köt ki:
Kiskutyus :-)

A mai napon Luncika először ült a bébikompba. Komponált. :-) Nagyon tetszett neki. Rikoltozott, sikítozott.
Annak idején Marcika nagyon szeretett kompozni. Egy nap alatt rájött, hogyan lehet vele haladni. S onnantól kezdve ment vele mindenhová. Mindennek már lassan 2 éve. Egy kis nosztalgia:
Marcikának is nosztalgiázhatnékja támadt. Mikor felébredt, lejött, s meglátta Luncikát a kompban. Mondta: "Oda csüccsel". Mondtam neki, hogy ő már nagy hozzá, nem fér bele. Ez a babáé. S megértette.
Kicsit később újra bepróbálkozott, de mivel ismét nem kapott engedélyt, beletörődött. Kicsit még sertepertélt a komp körül, majd úgy döntötött inkább megnézi Elmo varázslatos szakácskönyvét. Főzni tanul. Hamarosan át is veszi a konyha irányítását. :-)

2010. május 7., péntek

Képek

 

"Mosom a foghelyemet."



 
 
:-) 
 
 
 
 
 
 
 
 
   



"Játszunk ezzel a fánival!"
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
"Megbírkózlak!"

2010. május 6., csütörtök

Luncika fél éves!

Röpül az idő!
Bármily hihetetlen, de ez a kép, már fél éve készült! (Sőt több, mint fél éve, hiszen Luncika 7:22-kor született. :-) )

 És íme most:


Boldog félszületésnapot!

2010. május 2., vasárnap

Édesanyám virágosat álmodtam...

...napraforgó virág voltam álmomban,

édesanyám,te meg fényes nap voltál,

napkeltétől napnyugtáig ragyogtál.
                          (Ágh István)
Édes-kedves Nagyanyókám!

Anyák napja van ma!

Olyan jó, hogy anyukámnak

is van édesanyja.

Reggel mikor felébredtem

az jutott eszembe,

anyák napján legyen virág

mind a két kezembe.

Egyik csokrot neked szedtem,

odakünn a réten,

Te is sokat fáradoztál

évek óta értem.

Kimostad a ruhácskámat,

fésülted a hajamat,

jóságodat felsorolni

kevés lenne ez a nap.

Köszönöm, hogy olyan sokat

fáradoztál értem,

és hogy az én jó anyámat

felnevelted nékem.
             (Donászy Magda)