Kötéletes :)

Marcikával a hétvégén többször is készítettünk bábot papírból és hurkapálcikából. Ő is nyirkált a játékollójával. Egyszercsak egy hosszú nyírási folyamat végén nézi a minifecnit, amit alkotott:

"Anya, ez kötéletes. Csodálatos!"

Nyuszit is csináltunk. Először én rajzoltam rá arcot, de aztán ő is felbátorodott. "Ez a szája"-mondta. Mondtam: "De én már rajzoltam neki nyusziszájat. " Mire ő: " Az nem a szája. Ez a szája." Mondtam: "jól van, legyen az a szája." Ezután fogott egy más színű filcet. " Rajzolok másik szájat." Kérdem erre: " Miért, hány szája van annak a nyúlnak." " Három" -Válaszolta magabiztosan. :)

Valamelyik napon beleénekeltem a meséje főcímdalába. Hát odatette a kezét a számhoz, s határozottam mondta: Anya.

Ezt egy párszor megismételtük, mivel csakazértis beleénekeltem. :)

Na aztán elege lett, s kábé az 5.után közölte: Anya! Csönd!

Legközelebb már azt is mondta ilyenkor: Anya! Pssssz!!!- s odatette a mutatóujját az ajkához. Persze, fordítva. :)

Liza nagyon ügyesen játszik a formabedobós csigával. S akkor sem lesz ideges, ha nem találja meg hová való a forma. Akkor kinyitja a tetejét, s beleteszi ott. :) Laciéktól kapott kisházzal is szívesen játszik. Kiveszi-beteszi az ajtón a babákat, sőt már tudja, melyik-melyik kéménybe való, s ott is be szokta őket küldeni. Sajnos, zöld babát most nem találjuk.. :(( De biztos előkerül valahonnan. Ki nem dobtuk. :)

A bevásárlókosárba is rendszeresen bepakol vmit. Most már nem üresen tologatja. :)

Nagyon sokat rohangálnak együtt hangosan kacagva. Én néha oda sem merek nézni olyan vakmerően futnak egymás felé. Persze van, hogy esés a vége, de általában hamar felpattan  mindkettő. A kiságyba is rendszeresen bemásznak együtt hancúrozni.

Reggelente Marci, amikor bejön a szobába, így köszönt minket: "Szia Anya! Szia Baba! Feeekeetééé? " :)

Nass és egyéb új kalóriaforrás

Lunci tegnap evett először túró rudit úgy, hogy az egészet megehette. Hát, hamar eltűnt benne. :)

Este pedig pizzát ettünk, mert Apa dolgozott a pizzásnak, s pizzában fizetett. Liza is kapott egy kicsit. Na az is hamar eltűnt benne. Minden hamar eltűnik amúgy benne. :)

Szekrényben voltunk

Tegnap délután elmentünk Veszprémbe, illetve csak a Stop Shopnál voltunk, de ott is kinn a Veszprém tábla. :) (Vagyis nemis. Mert odaugrottunk Évihez a bérvásárolt plédért boltozás után. Még 1X köszi!!!!)

Amikor odaértünk a beváráslóközpont mellé, Marci kiabálni kezdett a kocsiban: "Anyaaaaa! Apaaaa!!! Ez az a szekréééény!"

Sikerült mindent venni, amiért mentünk, felhasználtunk egy csomó kupont. Azért 46 Ft kedvezményt adó kupont kár kinyomtatni. :)))

Marcikának találtunk másik kék vasalót, mert a régit sehol sem leltük. Majd most tuti meglesz. :)

A legvégén mentünk be az InterSparba, ahová nagyon be akart menni Marcika. Illetve ő "pápás" boltnak mondta. Hogy miért? Fogalmunk sincs. Ötlet esetleg????

Na, ott meglátta Dóra babát, amit én Luncinak gondoltam a Jézuskától...Lett ám sírás-rívás, hogy neki Dóra baba kell...Aztán mondtam neki, hogy majd írunk egy levelet a Jézuskának...kicsit megnyugodott. Bár fogalma sincs ki az a Jézuska...de ha ad Dóra babát...

:)

Marcika ugra-bugrálva haladt az utcán. Egyszer csak közölte:

" Anya! Játszom a cipőmmel!" :)))

Ma pedig csajozott. Két nagyobb kislány ment előttünk. Magasságban 2X, korban kb. 3X voltak idősebbek Marcinál. Marci utánuk futott, eléjük vágott, majd elvigyorodott, s mondta: " Sziiia!!!" A kislányok kikerülték. (bunkók) De Marci nem adta fel a hódítást. Újra elébük vágott. Majd újra. Elhaladtak egy parkoló kamion mellett, arról is lökött a csajoknak vmi rizsát. :) A csajok meg egyre gyorsabban mentek, mígnem elfutottak előle. Marcit úgy kellett visszaparancsolni, hogy ne fusson a lányok után. :)

Marci pörgős dala :)

Hogy mi sajnált, azt azóta sem tudtam meg. :)

99

Azt kihagytam, hogy Marci most 99 centi. Lassan egy méter lesz. :)

Méreckedés

Ma voltunk az egy éves státuszvizsgálaton a doktornéninél. Minden rendben van. Liza összement! :))

76 centinek mérték. :) ( Itthon majdnem 80 :) ) Mindegy. Majd a mi védőnőnknek mondom, amikor a diagramot készíti. Marcit is kisebbnek mérték annak idején. Bele is került a túlsúlyos kisfiúk sávba. Aztán miután átjavították, már nem is volt túlsúlyos, csak szélső érték. :) S ha már a súlynál tartunk. Liza 11,4 kg volt. Ennél egy pár dekával kevesebb,nem sokkal, csak két napja nem kakilt akkkkkorát. :)  Marci 1 évesen 12,2 kiló volt. S őt is 76 centinek mérték. :) Pedig Marci tuti, hogy méég magasabb volt, mint most Liza. A ruhák alapján látom. :)  Fejkörfogat terén Marci nyert. :) 48 volt neki 1 évesen, Lizáé 46. A mellkörfogatuk ugyanakkora. :) 48 centi. Ja, és a fogaik száma is egyezik. Na nem most. :)) Hanem 1 éves korukban. :)

Vérnyomást is mért a doktornéni. Na ez Marcinál nem volt...vagy nem emlékszem. Ezt kicsit nehezményezte a kisasszony. Még krokodilkönnyeket is bevetett a sérelem végett. Aztán míg az asszisztenssel megbeszéltük az oltásokat, az ölemben ülve elaludt. :)

Holnap délután megyünk megint doktornénihez. Mindketten megkapják az influenza-elleni védőoltást. Mivel mindketten kicsik, kettőjüknek elég egy. :)

Szülinapi képek

Boldog Születésnapot, Luncika!

Peregtek a percek, szálltak a napok

hamar elérkezett az első szülinapod.

Megtanultál ülni, mászni, majd felálltál,

S most már itt lépeget egy igazi királylány.

Születésed napján köszöntelek téged

S kívánok neked minden földi jót és szépet!

http://www.youtube.com/watch?v=whPYqCbkfuI

Ma egy éve történt...

Fél 5 felé szóltam Apának, hogy lehet menni kéne a kórházba. Felnézett: "Ma?" (majd visszazuhant a feje a párnára.) Mondtam neki, hogy 4 percesek a fájások. "Akkor miért itt fekszünk?"-ébredt fel igazán.

"Hát, mert olyan gyengék, lehet nem is az...." -válaszoltam neki.Úgy határoztam, hogy elmegyek zuhanyozni. Ha a meleg víz ellenére is megmaradnak a fájások, akkor go!

Megmaradtak.

Indulás!!!

Reggel 6 után pár perccel értünk be a kórházba.

Felvették az adataimat, majd megvizsgát az orvos. A szülésznő azt mondta, ő olyan 8-9 centire tippel (látatlanban) Mire a doki: "annyi nincs" (nesze, gondoltam...vaklárma az egész.) "inkább 7-8 cm"

(jujjjjj)

Majd UH-on is megnézte a az orvos, hogy hogy van a baba.Utána sétálgattunk vissza a szülésznővel és Apával a folyosón. " Most visszasétálunk..aztán megszülünk." Mondta a szülésznő.

"Ennyi?" gondoltam. "Ez viccel..Méghogy visszasétálok és meg is szülök. Hihihi"

Odaértünk a szülőszobába. Fel az ágyra. Vizsgálat. Majdnem 10 cm. Gyors előkészítés, és már meg is érkeztek a tolófájások...ajajajajajjjjj! Nesze nekem, gondoltam,itt az eddig "hiányolt" fájdalom. Kb. 10milliárd a köbönször jobban fájt, mint annak idején Marcinál. 

Gátvédelmet akartak alkalmazni. Ha az nincs, hanem egyszerűen vágnak, még hamarabb végzünk...de így sem panaszkodhatom, mert bár a gátvédelem nem sikerült, s fogalmam sincs, hogy hányadik tolófájás után (nem azért, mert sok volt...hanem, mert nem számoltam. Soha nem értettem azokat az anyukákat, akik tudják, hogy hány fájás után lett meg a gyerek...hogy ők hogy számolták. :) )

de 7 óra 22 perckor megérkezett LIZA BABA, az én kislányom!

3800 grammosan, 57 centisen, gyönyörűen!!!!

u.i.: Bejött a krumpli... :-)))))

Egy éve történt...

Pont egy éve történt, hogy ebédre csirkét sütöttem, krumplival. Igen, ez nagyon lényeges pontja történetemnek. 6 krumplit már megpucoltam, s pont nyúltam a 7.-ért, amikor ránéztem a naptárra, s láttam, másnap 6.-a van. Nem vagyok babonás, vagy boszorkány, de azt mondtam, hogy annyiadikán születik meg a baba, ahány krumplit megpucolok. Így vállalva, hogy kevés lesz a krumpli, a 7.-et visszaraktam a zacskóba.

Délután iszonyatos fáradt voltam. Gondoltam, hogy tán ez az a bizonyos szülés előtti naaagy fáradtság..persze, hinni igazán nem hittem bennem. Aludni viszont hatalmasat aludtam. Majd felkelt a kicsi fiam, s délután a szokott módon folytatódott, leszámítva az ájuláshatári fáradtságomat.

Majd este lett, mentem aludni. Ami nem sikerült. Forgolódtam balra....jobbra....balra....

Tízkor ránéztem az órára...na ma sem lesz baba...

Tizenegykor picit elkezdett fájni a hasam. Gondoltam nagy dolog lesz-kimentem WC-re. 20 perc múlva megint. Majd megint. Gyanúúúús lett ez a rendszeresség. De mivel nem volt túl erős a fájdalom, gondoltam, véletlen egybeesés. De aztán 8 percenként jöttek ezek a gyenge fájások...majd 4 percenként...

FOLYT. KÖV.

Boldog születésnapot, Gergő!

Sok Boldog Születésnapot Kívánunk

Luncika kórházi lakótársának,

GERGŐNEK!

Marci és Micimackó :)

Első menetek egyike

Utánpótlás

Marci minden nap énekel, sőt már "feéfonja" is van. :)

Mondtam tegye feljebb, az arcához...

Végül csak sikerült A KÉP:

Hétvége

Szombaton délután voltunk játszótéren. Liza nagyon szeretett volna homokozni, de hát belefagyott volna a keze. Marci pedig a nagyobb gyerekek vakmerő mutatványait akarta utánozni. Egyszer Apának fel is kellett utána mennie a mászókára, s lebeszélni az atrakcióról. Máskor jó, hogy nincs ott senki, vagy legalább nem ennyivel nagyobbak. Most valószínű azért voltak ott, mert a szomszédban van a temető.

Vasárnap Lunellát előköszöntötték Laciék, mert a hivatalos ünnepségen nem tudnak megjelenni. Ilyet kapott Luni (Marci naaagy örömére):

Hétfőn délelőtt a temetőkben voltunk. Délután nagyot aludt mindenki, majd játszottunk.

Új képek: