Eszik a Marci...

Amikor Marci 2 éves lett védőnőnk az aktuális felmérés alkalmával mindenféle kérdést tett fel Marci fejlődésével kapcsolatban. Sok mindenen csodálkozott, hogy miket tud ennyi idősen, leginkább a hipermagas torony nyűgözte le, amit Marci tud építeni kockából. Azon viszont nagyon meglepődött, hogy Marci nem nevezi nevén magát, sőt semmit nem mond magára. Mondtam neki, hogy valószínű azért, mert nem szoktam neki saját magáról egyes szám harmadik személyben beszélni, mivel ő az én nézőpontomból egyes szám második személy, s ezt is használom. Sok anyuka E/3-ban értekezik ivadékával, én azt nem szeretem.

Nade tegnap fényképeket nézegettünk, s mondtuk melyiket ki van. Majd ránk is mutatott, s megnevezett mindenkit. MINDENKIT. Vagyis magát is. (Eddig csak a rajta kívül állók nevét sorolta.)Magára mutatott, s mondta " Pajci", ami estére rendesen "Marci" lett. Azóta  "Marci eszik", "Marci aaaszik", vagy csak úgy "Marci"...

Minden "Marci". :-)

Jótestvérek :-)

Csüccselek :-)

Liza tegnap az ölemben ücsörgött, s egyszer csak eszembe jutott, hogy már régóta nem próbáltam meg, hogy meg tudja-e tartani magát csüccsben, ha nem támasztom. Kipróbáltam. Sikerült! Nagyon tetszett neki. :-) Marci ezt pont 4 hónaposan tudta (feljegyzéseim szerint).. Amikor Liza négy hónapos volt, kipróbáltam, hát neki nem ment, majd pár nap múlva sem..aztán nem is próbáltuk. Így lehet, már előbb is tudta volna, csak én nem engedtem el.  Le is fotóztam. Elég nehéz volt, mert Marci is szeretett volna segíteni fotózni, így majdnem minden kép közepén ott volt  karja. :-)

Így ücsörgött az ölemben, s csak úgy bűvölte az őt fényképező gépet. Mivel apa nem volt benn, s Marci fényképezési-technikáját ismerjük, így én próbálkoztam lefotózni.

Igaz, ez még nem az "igazi" ülés, de egyre közelebb kerül hozzá.

Muszáj volt közös képet is készítenem:

Marciról elég nehéz képet csinálni, mert mindenáron meg akarja szerezni a fotómasinát.

Lunca (ezt az elnevezést Marci is használja, vagyis ő azt mondja: Dunca.) Szóval itt támasztákkal ücsörög, s fenemód élvezi, hogy fényképezem.

Éjszaka mindketten jó aludtak, bár kicsit előbb keltek, mint tegnap, de nem baj. :-) Illetve Marci este kicsit elszórakoztatta az apját...de azért csak elaludt.

Új időszámítás

Tegnap hajnalban megkezdődött a nyári időszámítás, s mint minden évben most is óratekergetéssel járt. Ezt az átállást szeretem , mert ha csak 1 éjszaka is, de órában tovább alszanak a gyerekek, s akkor az ember oly büszke. :-) Marcinál így is volt. Új idő szerint 8-kor feküdt(akkor szokott), s 7-kor kelt, pedig 6-kor szokott.  A kis szevezete akkora van beállítva...legyen is! A 7 óra nagyon jó. :-) (Bár tegyük hozzá, tegnap délután nem aludt, mert vendégeskedni voltunk, s ott sokkal izgalmasabb dolgok voltak az alvásnál.)

Liza viszont nézte az órát. :-) Ő is a szokásos időben, 8-kor feküdt, s a szokásosban is , 6-kor kelt. Ő is a szervezetére hallgatott..a hasára. :-) Ennyi óra múlva enni kell, és kész. Marci meg a napállást figyelte. :-)

Remélem, mostantól is tudja figyelni a napállást! ;-)  ( Értem ez alatt, hogy fog sütni a napocska. :-) )

Szép hetet mindenkinek!

Csupa csoda :-)

Tegnap délutáni alvás PIPA :-)
Tegnap esti fürdés PIPA :-)  (Pancsolt is, mint régen.)
Tegnap esti elalvás PIPA :-)
Éjszaka PIPA :-)
Felébredés NULLA :-)
Éjszakai szoptatás NULLA :-) (2X cumi után tekergett-megkapta. :-) )
Liza ébredése HATÓRA
Marci ébredése NEGYED HÉT

Szép 7végét mindenkinek! PIPA ;-)

Játszunk most együtt amíg csak lehet...

Ezidáig nem nagyon szívlelte ezt a kutyanyuszit, de úgy tűnik már elég bizalmas a viszonyuk.

Ez a mosolygós virág is kedvelt játéka

Ezt a "nyalóka"-csörgőt Marci is nagyon szerette. Lényeg, hogy szájba lehessen dugni. :-)

Marcika is odament a játszószőnyegre, Lunci el is kapta a gatyáját... Marci nevetett, s mindig elhúzta a lábát.

Baba csak szagggggold a lábam, én addig fotózkodom.

Na, jóvan, most már aztán add ide azt a masinát!

Marci által készített fotó. :-)

A művész pózol.

Azért fárasztó ám ennyit játszani!

Alakul...

Tegnap délután Marcit 10 perc alatt elaltattam az új ágyában, este pedig már nem is volt kérdés nála, hogy hol kell aludnia. Felmentünk, s bele is feküdt az ágyába. S bár először nem örült, hogy kiszedtem a takaró alól, mert még fürödni mentünk, de csodák-csodájára a fürdést is szó nélkül tűrte. Igaz, nem akart tovább maradni pancsizni, de a mosdatás ellen nem tiltakozott. Lehet a vízi-repülő nyűgözte el. ( Mielőtt bevittem a fürdőbe a polcáról levettem egy műanyag repülőt, aminek van pereg-peregje, s bevittem vele a kádba. S lássatok csodát! Ez a repülő belerepült a habos vízbe! :-) )

Aztán kiszedtem a kádból. Meg sem várta, hogy rátegyem a törölközőt, csupaszseggűen viharzott be a szobájába ( egyszer majdnem el is tanyált.), s úgy vizesen bevágódott az ágyba, hogy ő "aaaaaszik.". Na azért felöltöztettem. Mikor odafeküdtem mellé, azt mondta: "apa". Így apa feküdt mellé, én pedig meg tudtam etetni Luncit. Marci minden szó nélkül pár perc alatt elaludt, pedig apa nem is énekelt neki. (Lehet, jobb is. :-) ) S Luncásnak sem kellett könyörögni. Kicsit pörgött jobb-balra, majd a fal felé fordult, s már durmacizott is. Egyszer evett éjszaka, s már aludt is egészen 7-ig. ( Sikerült megakadályoznom, hogy Marci rátörjön. :-) ) Marci pedig 2-szer ült fel éjjel, de magától vissza is dőlt. Ő 6 előtt kelt.

Ja, s apa is megoldotta, hogy ne kelljen nyolckor már aludnia. Bár kijöhetett volna tv-t nézni, de ő inkább bevitte a laptopot az ágyba, s ott pókerezett.

Mai Lunci-mosoly:

Fiú szoba- lány szoba

A hétvégére terveztünk Marci új ágyának beszerzését, de mivel előbb bekövetkezett, amitől tartottam, hogy a délutáni alvás mintájára Marci este sem akar majd a kiságyban aludni, s tegnapelőtt a nagy ágyban aludt éjszaka, kitúrva onnan az apáját, így tegnap megvásároltuk a kinyitható heverőjét. Nagyon örüllt neki, amikor bekerült a szobájába. Délután felhúztam az ágyneműt, s bele is feküdt, hogy ő "alusz". Meggyőztük, hogy majd csak este kell aludni. :-)

Elérkezett az este. Előrébb hoztuk a fürdést, hátha nem lesz balhé, s újra szeretni fogja a fürdést, de nem az időponton múlik, az kiderült. Marci ugyanannyira tiltakozott hétkor, mint fél nyolckor szokott. Majd erre is ki kell valamit találnom...

Lefekvéskor egyenesen bevonult a szobájába (!), s befeküdt az ágyába. Apával nem hittük el, hogy ez ilyen egyszerű... Hát, nem is lett az. Amikor kijöttünk a szobából felpattant, hogy ő is jön. Naneeeeem!

Ezután jött a mindkettőnket megizzasztó harc. Igyekeztem a Suttogóban olvasott módszert alkalmazni, miszerint, amikor feláll, visszafektetem, s mondom: alszunk. Marci foggal-körömmel (utóbbi nyomai látszanak rajtam.) ellenállt, de nem adtam fel. Végig mondogattam, amit a könyvben olvastam: "Nem engedhetek most neki, mert akkor mindig ő fog diktálni... " Nagyon nehéz volt. Óráknak tűnt a tusa, mikor végül megadta magát, s elaludt. Mint utóbb kiderült fél óra volt. Megkértem apát, hogy maradjon vele éjszaka, s ha felülne, felkelne, akkor döntse vissza. Maradtam volna én, de nem tudtam Lizának mikor lesz szüksége tápanyagra.

Liza nagyon jól aludt. Fél 4-kor kelt enni, mindezt úgy, hogy este csak tejpépet evett, mert szegényem elaludt, míg én Marcival hadakoztam, s búcsúszopi elmaradt. Érdekes módon pont amikor szoptattam éjjel, Marci is felébredt, hallottam, mondja "apa", de utána csend lett. (Nagyon össze vannak hangolva.)Végül 6-ig aludt. :-) Igen, ennek én örülök! Jött ki az ajtón, mert az őr, kit mellé rendeltem úgy aludt, mint a bunda. Mondta is Marci: "Apa aaaaaszik". Miután felkelt a lusta szolga, azt mondta 2-3X ült fel Marci az éjjel, így belátta, hogy jó, hogy ott volt, mert ha nincs ott, s felkel az őrizetes, nagy hiszti árán tudtuk volna újra visszacipelni. A könyv szerint pár hétig így kell csinálni, majd ahogy elkezd bízni a gyerek bennünk, hogy minden rendben van így, nem fog felébredezni, s akkor lassan egyedül lehet hagyni. Azt olvastam, hogy van olyan gyerek, aki egymás után 100szor is felállt. Én nem számoltam, de annyi biztos nem volt, így nagyon reménykedem.

És félreértés ne essék, nem könyvből nevelem a gyerekeket. De olvastam valamit, ami jónak tűnik, s nem vesztek vele semmit sem, ha kipróbálom.

Próba-cseresznye...s türelem tornaterem.

Ágy, izé...

Tegnap délben Marci rúgkapálás nélkül jött fel aludni. Amikor felértünk, s bementünk a szobájába, sarkon fordult, átfutott Liza szobájába, bevetődött a helyemre, betakarózott. Nem kellett rajta sokat gondolkoznom, hogy mit szeretni. Nem hadakoztam vele. Tisztába tettem, s hagytam had aludjon ott. Hamar el is aludt. Vicces volt, hogy abban a pillanatban, amint becsukódott a szeme, Liza lent felébredt. Igazi váltóműszak. Nekik. Nekem meg abszolút folyamatos. :-)

Mialatt Marci egy hosszút aludt. ( majdnem 3 órát), Liza megebédelt, játszott, s a nagy játékban elaludt a játszószőnyegen. Jól bekajált, az almalevet nem lehetett elvenni tőle, s ennek az lett az eredménye, hogy sugárban visszajött. Nem ijedt meg, viszont tiszta lé lett. Átöltöztettem...volna, node Marci az ő szobájában aludt, nem tudtam ruhát hozni, így a kardigánját adtam rá ing helyett. Még jó, hogy az lent volt. :-)

Miután Marci felkelt, elmentünk a bútorboltokba felmérni, hogy milyen az ágyfelhozatal. A vasútállomáshoz közeliben kezdtünk. Pár méterre parkoltunk a vasúti átjáróhoz. Amikor Marci kiszállt a kocsiból, egyből észrevette az andráskeresztet. Rámutatott: "pejeeeg (pörög)". Odanéztem. Mondtam, "az nem pörög, az egy ..."nem jutott eszembe a kereszt szó, s gyorsan ennyit mondtam: "az egy izé". Mire Marci rámutatott a másik keresztre: "Ott is egy izé." Ezt bezzeg elsőre sikerült visszaismételni. :-) Vasszafelé megint rámutatott, akkor sikerült értelmesen kijavítanom "keresztre", s lássatok csodát! Azt is megismételte! Így most büszkén kijelenthetem, hatalmas léptekkel halad a beszédfejlődésben. :-)

Ellenben az alvással hadilábon áll. Este nagy nehezen aludt el. Liza etetését 3X kellett félbehagynom, mert magához hívott. Majd egyszer éjszaka is kiabált, végül hajnali háromnegyed 5-kor úgy döntött, hogy kialudta magát. Át kellett vinni hozzánk. Persze első dolga volt felkelteni a testvérét, akit csöppet sem zavart a dolog. Vigyorgott neki össze-vissza. Majd sikeresen visszaaludt...de nem sokáig. Marci újra ébresztőt fújt.

Apának teljes mentessége van,  mivel ő hiába megy át, már nem felel meg. Nekem kell menni. Így ő szundizhat (szundizik is), míg én egyiktől a másikhoz ingázom. Nade anyarabszolga soha nem lázad! Így ma ha Marci tovább is aludni délután nem fogom engedni. Másfél órát hagyom, többet nem. Hátha...(ezekután tuti fél óránál többet nem fog aludni,  s akkor meg az lesz a bajom. Hogy nekem semmi sem jó! :-) )

Ja, az alvóhelyen még dilemmázunk. A gyerekeknek való körbekeretes ágyat már kihúztuk a listáról. Először is, mert ha oda kell feküdni mellé, hogy elaludjon, a fél s..ggem se fér rá, másodszor ha Marci ilyen ütemben nő, hamarosan az ő fél s.gge sem fér rá. Maradt a kihúzhatós kanapé, illetve az apa által készített egyszemélyes, matracos fenyőágy. Tegnap este az ágy vezetett. Ma reggelre mindketten a kanapéra voksoltunk.  A hétvégére tervezzük a vásárlást... jómagam is kiváncsisággal várom, hogy akkor melyik lesz a győztes.

Győzzön a jobbik! Nade melyik az? :-)))))

A dackorszak következő áldozata: A fürdés

Marci eddig nagyon szeretett pancsizni. Ha belejött a játékba alig lehetett kiszednia habok közül. Két napja viszont 180 fokos fordulatot tett. Meghallja a "pancsi" szót ,és gondolkodás nélkül "nem"-mel reagál. S nem cak szavakban, tettekben is kimutatja nem tetszését. Sikít, visít, nem hajlandó leülni a kádban. Állva gyorsan lemosdatjuk, miközben ő csak a könnypotyogtatással foglalkozik. Így a délutáni alvás után, a fürdésre is rányomta bélyegét ez a csúúúnya dackorszak. Vajon mi a következő?

Viszont "jópontot" is érdemel. Az utcán való közlekedésben egyre ügyesebb. Ha nincs velünk más felnőtt, akkor szépen jön a babakocsi mellett, sőőőőőt tegnap motorral gurult a mamáékhoz, s nem össze-vissza, hanem arra, amerre mondtam. :-) Viszont ha van ott más is, akkor még mindig letér a "helyes útról". Valószínű akkor tudja, hogy egy fő tud vele, csak vele foglalkozni, s így azt meg is lehet futattni. :-)

Liza is minden bizonnyal nagy futóbajnok lesz, mert a kis lába már most úgy jár, hogy én csak "turbólábúnak" hívom. Ennek köszönheti a kisasszony, hogy éjszaka hálózsákba kényszerül, mivel állandóan leturbózta a takarót magáról. Mikor már visszarakni is felesleges volt, mert mire én visszafeküdtem, ő megint kitakarózott, elővettem a hálózsákot. Marci is ennyi idős volt, amikor ugyanezen okokból zsákbamacska lett. Ha mindenben így követi majd a bátyját, akor mire Marcival "végzünk" a dackorszakkal, már kezdődik is Lizusé. Hát ez szuper! :-)

Boldog születésnapot, Papa!

Csak az utcán ne köpködjön!

Marcira néha rájön a köpködés. S tegnap sikerült neki fokozni. Ugyanis azt mondta a "köp"-re: PÖCS. Úgyhogy most már halmozódott az ok, hogy miért hagyja abba sürgősen. :-)

Éjszaka rendesen aludt. Szerencsére akkor még nem lázad. Viszont tegnap a fürdés ellen is kifogása volt. Mi nyertünk. Fürdött.

Ma van az Alvás Világnapja!

:-))))))))))

Anyjuk is van ;-)

Kedden, március 16-án volt apa szülinapja. Ekkor felraktam pár képet, amin vele vannak a gyerekek. A papa (az én apum) erre ezt kérdezte: "Anyjuk nincsen?"

De van nekik! S kép is van róla! Íme:

Remélem, elégséges a "bizonyíték" anyájuk létezéséről. :-)

Alvásharc..csak ne legyen belőle háború!

Ma szépen sütött a napocska, délelőtt mindenféle boltban voltunk, nomeg sétáltunk. Majd elérkezett az ebéd, el is múlt, s indultunk fel aludni Marcival. Feljött, de pelenkázás közben többször is mondta: mem! Majd nem csak mondta, kiabálta is, amint betettem a kiságyba. Tegnap semmit nem aludt, ennek ellenére egész jól bírta estig, de nem szeretnénk, ha ebből rendszert csinálna, ha nem muszáj, s megpróbáltuk alvásra bírni. De Marci alvás helyett csak egyre mérgesebb lett. Naggggyon mérges. Annyira sírt szegényem. De látszott rajta, hogy nagyon álmos. (Tegnap élénk volt, de most tiszta karikás volt a szeme.) Így miután apa kivette a kiságyból, bevittem a mi ágyunkba. Vagyis a Liza szobájávan lévő vendégágyunkba. Melléfeküdtem...apának be kellett hordania az összes hálótársát, majd kicsit énekelgettem neki, s szép lassan elaludt. Az utcáról hiheetlenül hangos zajok jöttek, éppen a járdát aszfaltozták, de Marcit ez hihetetlenül nem zavarta. Aludt. Hála Istennek. Nem is keveset. Majdnem 3 órát. :-) Egyszer megébredt. Kabált nekem. Felmentem hozzá, s vissza is feküdt. Lehet lassan elérkezik a kiságyas korszak vége...különösképpen azért, mert ma is kiugrott belőle. Ami elég veszélyes mutatvány. Na majd meglátjuk.

Lizának egész nap nagyon jó kedve van. Össze-vissza kurjongat! Szinte rikácsol. Jóóó hangosan. Marcit mégsem tudta vele felkelteni, így tényleg nagyon aludt. :-)

Új szokása a berregés-féleség, amit evés közben is szívesen gyakorol. Úgy szórja a kajcsit, mint egy aeroszol.

Így néz ki, ha eszik: ( nem mindig, csak ha berreg)

Jó 7végét mindenkinek!

Lehet azért nem alszik, mert fontos ember... :-)

Tavaszi fáradtság helyett...

"ébreccség"...ugyanis Marci tegnap ebédután úgy határozott, hogy esze ágában sincsen aludni...apa nem volt itthon, ettől még aludhatott volna, mert már máskor is volt ilyen, hogy nem látta ebédkor, mégis először őt hiányolta a lefekvéskor..majd Lizát is kereste, aki a saját szobájában volt. Beraktam Marcit a kiságyba, s megígértem neki, hogy áthozom a babát köszönni. Át is mentem Lizáért. Mire visszaértünk -kb.20 másodperc- Marci épp akkor ugrott le a kiságyról. Kimászott a kisördög. Ráadásul a végénél, ami a magasabb oldala. Nem volt hajlandó visszafeküdni, lejött velünk. Megvártuk apát, hazaért, majd újra felkisértük. De nem, és nem! Így mivel boltba kellett menni, úgy döntöttünk elmegyünk Veszprémbe, akkor legalább a kocsiban aludni fog. Így is lett. Apával felváltva mentünk be boltokban, majd mikor felébredt Marci, együtt bementünk a "csíkos hipermarketbe".Marci rástartolt a kocsis bevásárlókocsira, végig nagy örömmel vezette. A sorbanállásnál kellett adni egy kis türelem-csokit, de amúgy semmi csínyt nem követett el.  Liza is nagyon élvezte. Nézegetett, majd bealudt. Más vásárlóknak is megnyerte tetszését: Vadidegenek akarták megvenni. Kérdezték, hol van ezen a babán a vonalkód? Nos, ez volt tegnap...

Gondoltam, ma egy órával később viszem fel, hátha addigra már elég álmos lesz, de nem... Iszonyatos hangokat kiadva hozta a tudomásomra, hogy ma sem szorgalmazza az alvást. Most is itt motorozik.

Ami jó, hogy vééégre süt a nap! Így összekapom őket, s kimegyünk. Kíváncsi vagyok, hogy este mi lesz így...

Taknyon innen- taknyon túl..., avagy takony a Bakonyban

Rajtam kívül a családban mindenki találkozott vele..nem túl kellemes dolog, de szerencsére, nem a túl vészes fajtából való...A TAKONY.

Marci kezdte. Pénteki mellékrókája után, szombaton a takony következett...majd apa folytatta hétfőn, s végül Liza is csatlakozott a zsebkendőfogyasztókhoz tegnap este. Nála a legenyhébb szerencsére, s szokás szerint apa a legtaknyosabb. Ilyen immunrendszerrel csoda, hogy van, amikor nem folyik az orra.

Szerencsére Lizának annyira minimális, hogy nem zavarta az alvásban, s így hogy vacsorára az anyatejen kívül tejpépet is kap, szépen alszik éjszaka, s csak hajnalban kel fel enni.

Tegnap este Marci ismét kapott homeopátiás cuccot az alvászavarra, így ő sem kelt fel éjjel, sőt fél 7-ig aludt, s csak azért addig, mert apa papucsban csettegett le-föl a lépcsőn, s felébredt rá.

Én megébredtem egyszer, de minden gond nélkül visszaaludtam. Nem kértem enni, s nem kiabáltam anyukámnak sem. ;-)

Vasárnap bővült a Liza által fogyasztott gyümölcsök köre. Megkóstolta a banánt...nagggyon ízlett neki. :-) Már képes egy egész összenyomkodott banánt megenni. Szóval most már sok mindent kóstolt. Evett őszibarackot, almát, vilmoskörtét, birsalmát, sütőtököt, szilvát... s ma délben megkóstázza a répát. Kíváncsi vagyok, mit fog szólni hozzá.

Boldog születésnapot, Apa!

Bár a 7végén ünnepeltük családilag a szülinapjainkat, illetve Apa névnapját, az ő szülinapja igaz-igaziból ma van, s mivel a valóságos tortájából már egy morzsa sincs, így ezzel kívánok Neki a magam és a gyerekek nevében még

sok boldog szülinapot!

Az ünnepelt a gyerekekkel:

Mellékróka

Tegnap délután babakocsival elmentünk a boltba. Marcika energiaitalt szeretett volna kapni, tetszett neki a türkízkék színe. Mivel azt nem kapott mérges lett...de nem annyira, mint szokott. :-) Ajánlottam neki helyette ropit, mindenféle rágcsit, de nem kért. Amikor már rudi sem kellett, pedig máskor anélkül, hogy egy rudit meg ne enne még a boltban nincs vásárlás, gyanús lett nekem. Mondtam is apának viccesen, csak nem beteg ez a gyerek?

Hazafelé gyalogolt. Leszámítva, hogy az összes pocsolyába beleugrott sikerült irányba tartani. :-) Hazaértünk, elkezdtem kipakolni. S Marci nem kért semmit. Pedig pakoltam banánt, kekszet....s egyiket sem kunyizta el. ????

Aztán ment mnden úgy, mint máskor este. Majd én felmentem vasalni, mert hatalmas kupac várt. Éppen végeztem, még bementem elindítani a mosógépet, amikor apa kiabált, hogy mit csinálok, menjek. Mentem. A lépcsőnél várt apa riadt arccal, hogy a Marci beteg. Hányt. Marcika is jött elém sírva és falfehéren, karikás szemmel. Nagyon ijesztően nézett ki. Sikerült megnyugtatni. Valószínűleg megrémítette az élmény, meg az is, hogy apa nagyon megijedt. Gondolkozni kezdtem, mit evett, de aztán eszembejutott a szerdai oltás. Mentem is megnézni az interneten az Encepur junior vakcina mellékhatásait. Guglival hamar meg is találtam. S bizony ott volt az émelygés, hányás. Influenzaszerű-tünetek és láz is volt írva sok minden más mellett. Bár a lázát nem hagyta megmérni, de a számat a homlokára tettem, s egyáltalán nem volt meleg. Gyorsan átöltöztettem. Egy darabig az ölemben ült, majd lemászott a földre. Először ült, majd elfekült egy picit. Egyszercsak felállt, felmászott a fotelba, a párnára kucorodott, s magára húzta a plédet. Annyira sajnáltam. Átfektettem a kanapéra, onnan nézte a tv-t, majd elaludt. Egy fél órát hagytuk ott pihenni, majd felvittük a helyére. Szerencsére minden gond nélkül aludt reggelig. Akkor árvittem magunkhoz. Ott befeküldt az apja helyére, s onnan nézte a tv-t. Majd átült a fenti székébe, de nem rohangált össze-vissza, ahogyan szokott. Liza is felébredt, felöltöztünk, lejöttünk. Kért teát, majd kakaót....majd amikor rudit is kért, megnyugodtam. Nagy baj már nem lehet. Főleg, ha benne is marad. Remélem. Most is ül, nézi Barneyt.

De azért már Lizát meg akarta itatni kakaóval. :-) Jó testvér. Megosztja a reggelijét a kisebbel. :-)

(Reggel adtam Lizának egy kicsi tápszert- kipróbáltam, hogy szopi után fér-e még belé lé...fért. :-)-

 s valószínű ez ihlette meg. :-) )

Remélem, nem lesz beteg Marci...s érdekes, de megint pénteken lett rosszul. ( Marci 2 év alatt ritkán volt beteg, igazán szerencsére sosem, de egyszer már hányt, s párszor folyt az orra, s mind pénteken kezdődött. Fura. Lehet, ha kedden lenne tanácsadás, minden csütörtökön lenne?)

Pályaválasztás ;-)

Már most látom, komoly fejtörés lesz majd Marcika pályaválasztása, annyi mindenhez ért. Autót vezet, motorozik, fényképez, zongorázik, számítógépet üzemeltet... S igazi ezermester. Bár a Mekk Elek-fajtából, de attól még ezermester.

Ezeken a képeken a mama varrógépét javítja (Aminek jobbesetben semmi baja, de ez egy mekkeleket nem tántoríthat el. :-) ) :

Szövetségesek :-)

Háááát, nem semmi éjszakánk volt. Már a lefekvés rendhagyóra sikeredett. Marci lefeküdt, kijöttünk a szobájából, bementünk Liza szobájába (ahol hálóvendégek vagyunk), nekiálltam őt is lefektetni, amikor egyszer csak Marci hangosan kiabálni kezdett: "Anyaaaaa! Anyaaaa!" Apa ment be, mert én el voltam foglalva, nem nagyon örült neki Marci, de végül visszafeküdt. Nekem eszembejutott, hogy nem dugtam vissza az éjszakai fényt (mivel reggel kihúztam, mert nem akart lekapcsolódni.), apa visszadugta, gondoltuk probléma megoldva, lefekvés...de nem. Még Liza el sem aludt, Marci újra kiabált. Lizát otthagytam félig megszoptatva, s átmentem, hátha az a baj, hogy nem én mentem be előtte. Marci vissza is feküdt, s elaludt. Aztán Liza is elaludt, s gondoltam, én is el fogok. Tévedtem. Még 4-szer hívatott a főnök. Bementem, s le is feküdt. Aztán Liza kelt fel. Evett, majd visszaaludt. Én is visszaaludtam volna, de neeem. Hívott a "szomszéd". Nem tudom hányszor...Majd Liza is megint felébredt, megint enni kért. Evett....aztán megint " Ááááááányááááááá". Ez olyan 5 óra felé volt. Innentől apát is bevontam a vándorlásba. Felváltva ingáztunk. Fél 6-ig. Akkor azt mondtam, vegye ki. Marci azóta játszik. Fáradtságnak nyoma nincsen. RAJTA. :-) De fogadok, hogy 10 órakor már nem tudja, merre dőljön. :-)

Liza nagynehezen elaludt. Most is szunyókál.

Remélem, ez az éjszaka rendhagyó volt...vagy lealábbis ritka. Nagggggyon ritka. :-)

Babájé :-)

Tegnap délután Marci megint rá akart ülni az új bilijére. Rá is ültettem. Ő ismét kitartóan várakozott a pisijére, közben nézte Barney-t.
Imígyen ücsörgött:

Ivással is próbálta segíteni a pisijét...

"Pispiselt" is, de semmi. :-(

Tapssal is biztatta, de hiába...:-(

És csak vártunk, és vártunk.......

De semmi nem történt. Aztán Liza éhes lett. Mondtam Marcinak vegyünk vissza a pelust, de ő csak a bilin akart ülni. Mondtam, jól van, de akkor maradj is ott. Elkezdtem etetni Lizust, s Marci kiváncsivá vált. Felkelt a biliről, odajött, s felmászott a székre, hogy lássa, mit csinálok. Egyszercsak, mintha kiborult volna valami olyan hangra lette figyelmes. Odanéztem, s látom, hogy Marci sikeresen lipisilt a földre a székről. Jóóóó nagy pocsolya lett. :-) Na talán majd legközelebb...

A nagy pisilésben ő is megéhezett, hát bevonultunk a spájzba. Banánt adtam neki, elvitte, miután "kiszó"-ztam neki. A konyhában pakoltam, hamarosan jött vissza, s mondta "babájé". Akárhogy néztem, nem láttam nála semmit, ami a Lizusé. Akkor szokta ezt mondani, ha elcsen valamit. De semmi. De ő csak újra és újra mondta: "babájé, babájé". Én meg újra és újra mondtam " nem látom, mi a babájé..." Miután nem engedett, csak egyre idegesebb lett, gondoltam bevetem a terelő fegyvert, a kaját. :-) Bementünk a spájzba, s egyből rámutatott a banánra: "babájé". :-) Ezután még két babájét megevett. A harmadikra addig eljutottunk, hogy már babáj volt. :-) Reggelig...most újra babájét evett. :-)

Aztán este Marci odafeküdt Liza mellé a játszószőnyegre, s kérte, hogy takarjam be a "kakaó"val. Rájuk tettem a takarót, mindketten nagyon élvezték. Marci magyarázott Lizának, ő meg naaagy szemekkel figyelte, s mosolygott.

Nagy puszik csattantak:

Aztán Marci megirigyelte a fényképezőgépet...nagy hozzáértéssel fogott hozzá..legalábbis úgy nézett ki. A következő képek az ő művei:

Hatalmas tehetség, ugye?

Még tegnap reggel Marci Liza mellett fekült. Liza ahogy kalimpált, hozzá-hozzáért Marci csupasz talpijához. Marcinak nagyon tetszett. Mondta: kikííííí-kikííííí. A nap folyamán többször odarakta a talpát Lizi kezéhez, s kérte "kikííí". Egyszer-egyszer szerencsére volt, ha Lizi megmozdította a kezét, de legtöbbször csalódnia kellett. :-)

Ja, esik a hó! De minek? Kinek?

Lizi új bájosai :-)

Rád mosolygok...

Rád nevetek...

Hason fekve nézegetek...

Szoknyám rántom, ledérkedek...

Most épp veled szemezgetek. :-)

Két gyönyörűszép drága szem....

(Az a szép, az a szép, akinek a szeme kék. :-) )

Még mindig hihetetlen, hogy ez a csodaszép, kedves baba az én kislányom!

Tanácskapáson voltunk

Délelőtt tanácsadásra mentünk mindannyian. Amikor odaértünk a rendelőbe, Marci magáhozragadta a játékbabakocsit, s kitartóan, büszkén tologatta. Majd motorozgatott is...amit folytatott volna tovább is, nade be kellett menni. Ebből lett a sírás! A "totó" kinnmaradt. Így nem az oltás miatt, de végigzokogta a procedútár. A szurin pikk-pakk túlvolt, s már pattant is le az ölemből, s szó nélkül kiment a rendelőből motorozni. :-)

Utána Lizi következett. Megmérték ( 6150 gr-ot mértek ott. Nekem itthon 6380 volt, nade indulás előtt gyurmázott egy nagyot. Amúgy tök mindegy. Amennyit kellett, annyit hízott. Most néztem Marci kiskönyvében, ő ennyi idősen 7200 gr volt.) A védőnő így is megállapította, hogy mindkét gyerek nagyon jó husiban van. :-)  Adrienn doktornéni megvizsgálta a csipőjét, meghallgatózta, majd jött a két combi-szuri. Kicsit elpityeredett a kisasszony, de hamar megvígasztalódott. Említettem az éjszakai ébredéseket. Azt a tanácsot kaptam, hogy ne etessem meg mindegyik alkalommal, csak akkor, amikor amúgy is szoktam. A többi alkalommal adjak vizet, vagy teát. Na majd ma kipróbálom.

Hazafele boltoztunk, pontosabban folytattuk a boltozást, mert már tanácsadás előtt is voltunk boltba, csak nem végeztünk. :-)

Ebédre értünk haza. Utána Marci kipróbálta az új bilijét, amit lentre vásároltunk. Kitartóan ült rajta-magam is meglepődtem-de csak nem jött az a pisi. Pedig Marci mondta is neki: "pispispis...)

Aztán felmentünk lefektetni. Le is feküdt. Majd pár perc múlva kiabált is nekem. Kiderült, hogy vagy nyitvamaradt, vagy kinyílt az ajtó. Szerencsére nem akart kijönni. Lefeküldt, s elaludt. Én meg gondosan becsuktam az ajtót.

Most pedig már mind a ketten alszanak...

Úgyhogy csak csendben olvassatok!

Bi-baaaam! :-)

Tegnap délután Marcika mindösszesen 45 percet aludt. ( 2-3 órát szokott). Szerencsére sütött a nap, így miután Lizi megebédelt, kimentünk az udvarra. Marci autókázott, labdáztunk, talicskáztunk és Ropival (Popi) játszottunk. Jó két órát kinn voltunk. Miután bejöttünk, benn játszottunk tovább. Nameg be kellett tenni az új kedvencet: Barney-t. ( egy lila dínó, aki csomó gyerekkel van körülvéve, s 5 percenként dalra fakadnak. Marci minden dalos betét után tapssal jutalmazza a "művészeket".)

Szóval Marci ahhoz képest mennyit aludt nagyon jól bírta, pedig meg voltunk győződve, hogy majd már 6-kor le akar feküdni. De nem. Legelőször fél 8-kor "sün"-ölt. ( Ezt mondja a "fel"-re. :-) ) Felmentünk, befejeztem a haja vágását. Nem volt oda érte, de hagyta. Csinos lett. :-) Aztán pancsiztak. Fürdés után a pelenkázón öltöztetés közben Marcika el is aludt. Viszont a pizsamafelső felvételéhez fel kellett ültetnem. Először visszadőlt, mint a P.Bank-maci, de másodszorra bár alva, de sikerült megülnie. Gyorsan elkezdtem ráhúzni a pizsamafelsőt, mikor meghallotta a 8 órás harangot. Résnyire kinyitotta a szemét, s iszonyatos bamba arccal közölte "bi-baaaaaam". Apa is meg én is annyira elkeztünk nevetni, hogy alig bírtam ráhúzni a felsőt. Csúnya dolog volt kinevetni, de nem bírtam abbahagyni, annyira bambus volt. :-)))))))) Mentségünkre szóljon, hogy őt csöppet sem zavarta, hogy nevetünk, ugyanolyan bamba arccal még párszor elismételte "bi-baaaaam", illetve az, hogy tééényleg nagyon vicces arc volt. :-)

Most nem tudom leírni, le meg ugye nem fényképeztem, de legyen az elég, hogy ez kutya füle hozzá:

( A szájállás ilyen volt, de a szeme csak résnyire volt nyitva. Ja, s nem volt rajta sapka, sál. :-) )

Ma megyünk tanácsadásra. Ketten összesen 3 szurka-bökit kapnak. 2:1 Liza javára.  De erről majd legközelebb...

Fog is meg nem is...Vágtunk is meg nem is.:-)

Nos, utánajártam ennek az alma-kérdésnek....

 Mint kiderült, nem mindenkit fog meg az alma, valakit hajt. Lehet Liza is az utóbbi csoportba tartozik. Majd ma is kap. Ha ma is úgy lesz, mint tegnap, akkor már biztosabbat fogok tudni. :-) Olyat is olvastam, hogy vkit fog az alma, de az almalé hajtja. Érdekes dolgok ezek. :-)))

Délelőtt hatalmasat aludt, most épp a cipője után akarja küldeni a zokniját is. (nyojszi. :-) )

Ma fodrászolódni voltunk. Marci haját kiritkítattam, így nekem már csak formára kell vágnom. Ahhoz már nem volt türelme, hogy azt is hagyja. :-) Így is 4 perccel többet ült egy helyben, mint szokott. :-) Majd ma este, fürdés előtt megcsinálom.

Valami ilyesmi reakciót vált ki Marcikából a hajvágás. :-)