Azért mert szerettek jöttem a világra, s lettem új fény, csillag, szülők boldogsága.
Szeressetek mindig igaz szeretettel, a kincsetek vagyok, pici kincs, de EMBER.

2010. március 26., péntek

Játszunk most együtt amíg csak lehet...

Ezidáig nem nagyon szívlelte ezt a kutyanyuszit, de úgy tűnik már elég bizalmas a viszonyuk.
Ez a mosolygós virág is kedvelt játéka
Ezt a "nyalóka"-csörgőt Marci is nagyon szerette. Lényeg, hogy szájba lehessen dugni. :-)
Marcika is odament a játszószőnyegre, Lunci el is kapta a gatyáját... Marci nevetett, s mindig elhúzta a lábát.
Baba csak szagggggold a lábam, én addig fotózkodom.
Na, jóvan, most már aztán add ide azt a masinát!
Marci által készített fotó. :-)

A művész pózol.

Azért fárasztó ám ennyit játszani!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése