Azért mert szerettek jöttem a világra, s lettem új fény, csillag, szülők boldogsága.
Szeressetek mindig igaz szeretettel, a kincsetek vagyok, pici kincs, de EMBER.

2010. március 17., szerda

Taknyon innen- taknyon túl..., avagy takony a Bakonyban

Rajtam kívül a családban mindenki találkozott vele..nem túl kellemes dolog, de szerencsére, nem a túl vészes fajtából való...A TAKONY.
Marci kezdte. Pénteki mellékrókája után, szombaton a takony következett...majd apa folytatta hétfőn, s végül Liza is csatlakozott a zsebkendőfogyasztókhoz tegnap este. Nála a legenyhébb szerencsére, s szokás szerint apa a legtaknyosabb. Ilyen immunrendszerrel csoda, hogy van, amikor nem folyik az orra.
Szerencsére Lizának annyira minimális, hogy nem zavarta az alvásban, s így hogy vacsorára az anyatejen kívül tejpépet is kap, szépen alszik éjszaka, s csak hajnalban kel fel enni.
Tegnap este Marci ismét kapott homeopátiás cuccot az alvászavarra, így ő sem kelt fel éjjel, sőt fél 7-ig aludt, s csak azért addig, mert apa papucsban csettegett le-föl a lépcsőn, s felébredt rá.
Én megébredtem egyszer, de minden gond nélkül visszaaludtam. Nem kértem enni, s nem kiabáltam anyukámnak sem. ;-)

Vasárnap bővült a Liza által fogyasztott gyümölcsök köre. Megkóstolta a banánt...nagggyon ízlett neki. :-) Már képes egy egész összenyomkodott banánt megenni. Szóval most már sok mindent kóstolt. Evett őszibarackot, almát, vilmoskörtét, birsalmát, sütőtököt, szilvát... s ma délben megkóstázza a répát. Kíváncsi vagyok, mit fog szólni hozzá.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése