Azért mert szerettek jöttem a világra, s lettem új fény, csillag, szülők boldogsága.
Szeressetek mindig igaz szeretettel, a kincsetek vagyok, pici kincs, de EMBER.

2010. március 22., hétfő

A dackorszak következő áldozata: A fürdés

Marci eddig nagyon szeretett pancsizni. Ha belejött a játékba alig lehetett kiszednia habok közül. Két napja viszont 180 fokos fordulatot tett. Meghallja a "pancsi" szót ,és gondolkodás nélkül "nem"-mel reagál. S nem cak szavakban, tettekben is kimutatja nem tetszését. Sikít, visít, nem hajlandó leülni a kádban. Állva gyorsan lemosdatjuk, miközben ő csak a könnypotyogtatással foglalkozik. Így a délutáni alvás után, a fürdésre is rányomta bélyegét ez a csúúúnya dackorszak. Vajon mi a következő?
Viszont "jópontot" is érdemel. Az utcán való közlekedésben egyre ügyesebb. Ha nincs velünk más felnőtt, akkor szépen jön a babakocsi mellett, sőőőőőt tegnap motorral gurult a mamáékhoz, s nem össze-vissza, hanem arra, amerre mondtam. :-) Viszont ha van ott más is, akkor még mindig letér a "helyes útról". Valószínű akkor tudja, hogy egy fő tud vele, csak vele foglalkozni, s így azt meg is lehet futattni. :-)

Liza is minden bizonnyal nagy futóbajnok lesz, mert a kis lába már most úgy jár, hogy én csak "turbólábúnak" hívom. Ennek köszönheti a kisasszony, hogy éjszaka hálózsákba kényszerül, mivel állandóan leturbózta a takarót magáról. Mikor már visszarakni is felesleges volt, mert mire én visszafeküdtem, ő megint kitakarózott, elővettem a hálózsákot. Marci is ennyi idős volt, amikor ugyanezen okokból zsákbamacska lett. Ha mindenben így követi majd a bátyját, akor mire Marcival "végzünk" a dackorszakkal, már kezdődik is Lizusé. Hát ez szuper! :-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése