Azért mert szerettek jöttem a világra, s lettem új fény, csillag, szülők boldogsága.
Szeressetek mindig igaz szeretettel, a kincsetek vagyok, pici kincs, de EMBER.

2010. március 26., péntek

Alakul...

Tegnap délután Marcit 10 perc alatt elaltattam az új ágyában, este pedig már nem is volt kérdés nála, hogy hol kell aludnia. Felmentünk, s bele is feküdt az ágyába. S bár először nem örült, hogy kiszedtem a takaró alól, mert még fürödni mentünk, de csodák-csodájára a fürdést is szó nélkül tűrte. Igaz, nem akart tovább maradni pancsizni, de a mosdatás ellen nem tiltakozott. Lehet a vízi-repülő nyűgözte el. ( Mielőtt bevittem a fürdőbe a polcáról levettem egy műanyag repülőt, aminek van pereg-peregje, s bevittem vele a kádba. S lássatok csodát! Ez a repülő belerepült a habos vízbe! :-) )
Aztán kiszedtem a kádból. Meg sem várta, hogy rátegyem a törölközőt, csupaszseggűen viharzott be a szobájába ( egyszer majdnem el is tanyált.), s úgy vizesen bevágódott az ágyba, hogy ő "aaaaaszik.". Na azért felöltöztettem. Mikor odafeküdtem mellé, azt mondta: "apa". Így apa feküdt mellé, én pedig meg tudtam etetni Luncit. Marci minden szó nélkül pár perc alatt elaludt, pedig apa nem is énekelt neki. (Lehet, jobb is. :-) ) S Luncásnak sem kellett könyörögni. Kicsit pörgött jobb-balra, majd a fal felé fordult, s már durmacizott is. Egyszer evett éjszaka, s már aludt is egészen 7-ig. ( Sikerült megakadályoznom, hogy Marci rátörjön. :-) ) Marci pedig 2-szer ült fel éjjel, de magától vissza is dőlt. Ő 6 előtt kelt.
Ja, s apa is megoldotta, hogy ne kelljen nyolckor már aludnia. Bár kijöhetett volna tv-t nézni, de ő inkább bevitte a laptopot az ágyba, s ott pókerezett.
Mai Lunci-mosoly:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése