Azért mert szerettek jöttem a világra, s lettem új fény, csillag, szülők boldogsága.
Szeressetek mindig igaz szeretettel, a kincsetek vagyok, pici kincs, de EMBER.

2010. április 14., szerda

Hátramenetben :-)

Lunca egy ideje próbálkozik a kúszással. Kiegyenesíti a karjait, jól kitolja magát, mozgatja a fenekét, kalimpál a lábával. Ha egy képet húznánk mögötte (mint ahogy a rajzfilmekben), pont úgy nézne ki, mint aki kúszik. Így egyhelyben kúszik. :-) Illetve pár napja hátrafelé. Még nem gyorsan, de halad. :-) Pár nap, s tuti sikerül neki 1esbe kapcsolnia...aztán jön a 2es, 3as...aztán reszkessen minden. Reszkess Marci, megfoglak! :-)

2010. április 13., kedd

Kis lépés az emberiségnek, de nagy egy kétévesnek

Nem Holdraszálltunk, hanem bilire. Marcika az imént életében először
 belepisilt a bilibe. :-))))))))
Ügyes vagy, kisfiam!!!!

Pár hétig hanyagolta a bilit, de 2 napja esténként rákéreckedett. Türelme nem volt rajta ülni, ennek meg is lett az eredménye...egyik "futokegykört" alkalmával sikeresen odapisilt az étkezőasztal mellé.
Nemrég néztem a pelusát, s mivel "gyurmás" volt, kicseréltem..volna. De Marci rá akart ülni a bilire. Délelőtt eddig nem érdekelte. ( Lehet, mert be vagyunk zárva, unalmában gondolta pisil egyet.)
Ráült. Vett magához könyvet, játékot...Mikor felpattant, mondtam vagy visszaül, vagy feladom a pelust. Hát visszaült. Kivittem a konyhába egy poharat, majd mikor visszamentem Marcihoz látom a lába között néz be a bilibe. Felállítottam, s mit látok? Egy csomóóóó pisit! Nagy örvendezést rendeztünk. :-)

Az első pisijét el is tettem...Na nem emlékbe. Csak holnap megyünk az orvoshoz, s ha addig nem lesz újabb sikertermék, hátha jó lesz mintának még. ( Ha arra nem is lesz jó, de legalább eldicsekedhetek, hogy Marci nagy lépést lett a szobatisztaság felé. :-) )

Ének az esőben

Ének, mese, táncika, hatalmas tornyok, képeskönyvnézegetés...s még vagy ezer tevékenység 2 percenként cserélgetve. Valahogy így lehet átvészelni, hogy 2 és fél napja esik az eső. Lehet itt a 2. Özönvíz? Még jó, hogy megcsináltuk a vízelvezetést, így nem önt el minket az ár. ( Na erről másnak más a véleménye, de azt most nem kommentálom.)
Szóval ha nem is szobafogságban, de házfogságban vagyunk. S valahogy úgy tűnik esze ágában sincs elállni az esőnek..Lehet az Atlanti-óceán eképpen húzódik errébb? S rabságban nem múlik az idő. Vagyis valószínű múlik valamennyire, mert már nem tegnap van, de érzetre nem mozdulnak a percek.  Így mindenfélét csinálunk idebenn... Ettis-attis. :-)
S arról hogy ebben az időben már megbolondul az ember (legalábbis anya), ezek a képek a legmeggyőzőbbek:


2010. április 11., vasárnap

Szomorú Vasárnap száz fehér virággal...

Ha nem is szomorú, de szomorkás hangulatú a nem éppen ragyogó, sokkal inkább borongós ég miatt. Bár a gyerekek a szokásos időben keltek, de őket is nyomja ez az idő. Marci például reggelizés közben majdnem elaludt az etetőszékében, s miután végzett még kb. fél órát onnan bámulta az aktuális kedvenc meséjét, a Kis Einsteineket. (Sikerült szereznem. :-) Elsőre belefutottam valami "csehszlovák" szinkronosba...rém vicces volt...de aztán sikerült édes anyanyelvünkön beszélőt találni.
Liza is most kezd magához térni. Aludt még egyet a hintájában, s utána is csak bambult. Most már mondja a magáét. :-)

Marci új szokása sz "összehangyázás". Ő mondja így. Itt a tavasz. Feléledtek a hangyák. S járatot találtak, ami egyenesen a nappaliban vezet. Marci felvette a harcot ellenük. Viszi a játékporszívóját, és összehangyáz. :-) Egészen addig lelkesen vívja csatáját, amíg egy hangya rá nem mászik a zoknijára. Ugyanis abban a pillanatban kapitulál, s rohan hozzám lefelé görbülő szájjal, hogy azonnal szedjem le a hannnyát!

Tegnap délután elkocsikáztunk Dudarra. Két lányos háznál is jártunk. Ki tudja... ;-) De  Marcika kicsi szívében nem gyúlt új szerelem ...mindig csak Kókát emlegeti. (Pedig ha tudná, hogy hány kisfiúval csalja a bölcsiben. :-) ) Mindenesetre Marci jól eljátszott. Csupa olyan játék volt, amilyen neki nincsen (pedig van neki is vagy 2 játékboltnyi). Mindet ki kellett próbálnia.  Liza meg elnézegetett. Kicsit nyűgös volt, valószínű érezte a frontot, meg mind2 helyen jóval melegebb volt, mint minálunk, s ilyen pici babának ez nagyon sokat számít.
Most is kezd nyűgös lenni. Fene ebbe a vacak időbe... Marci meg mérgelődik, mert az előbb bejött Apa, majd kiment, s őt bennhagyta. Asszem kimegyünk, míg nem esik. Azonnal.

Szép Vasárnapot!

2010. április 8., csütörtök

Egy oltás nekem-egy oltás neked

Tegnap gyorsan végeztünk a tanácsadáson. Lizát lemázsálták. Rakomány nélkül 6870 gramm volt. (Este itthon telis-tele tejpéppel 7100 gramm.) Végigmosolyogta az egész tortúrát, pedig az oltás körüli cécó kicsit idegesítő volt. Először a védőnő nem tudta lehúzni a védőkupakot a tűről. Majd az asszisztens mondta neki, húzzon kesztyűt, próbálja azzal...húzott. Majd szólt neki az asszisztens, hogy a kesztyűs kezével próbálja. :-) Majd együtt leküzdötték a kupakot. Végre az orvos kezébe került a fecskendő. A védőnő lespriccelte a fertőtlenítővel a kínra ítélt combit, megfogta a lábát, a doktornéni ránézett a tűre... majd stop! Tűcsere, mert a doktornéni azt mondta, hogy ha ilyen pici tűvel adja be  ilyen szép hurkákba, az tuti begyullad. Így ellépett kicserélni a tűt. A védőnő ezalatt kitartóan fogta Liza lábát...na aztán csak elengedte. Miután felkerült a nagyobb tű a vakcinára, láb lefog, oltás betol, icipici nyekkenés, cumi be, s már rendben is volt minden. Ügyes volt, mint mindig. Pont mint Marci. Könny nélkül. :-) Na aztán kiderült, hogy Marcikának egy oltást elfelejtettek beadni. (vagyis régen nem kellett hozzá ismétlő, a utána elfejtették, hogy van akinek járna.)Annak az ismétlőjét, amit most Liza kapott. (Menjugate- C. tip. agyhártyagyulladás ellen véd) Nem is lenne baj, mert most is be lehet adni, csak az ára 2 éves kor fölötti gyereknek nem ugyanannyi. Lizának kétezervalahányszáz volt, Marcinak közel kilencezer lenne. Kicsit nem szabályosan, de megoldották, hogy Marcinak is kétezervalahányszáz legyen. Jövő héten kapja meg. Majd Liza következő tanácsadásán megkapja a bari-oltásból a másodikat, s akkor őt egy darabig nem bökdösik.  Lizára ennél több szúrás vár, de inkább egy kis böki, mint egy komoly betegség.
Délután voltunk boltban. Marci a tolójával jött. Bementünk a boltba, majd mint a nagyok elkezdett vásárolni. Legelsőnek a hőnáhított türkízkék energiaitalt akarta kipakolni a hűtőből, s nagyon nem tetszett neki, hogy nem engedtem meg, de a rudi vásárlás megvígasztalta. :-) Hazafelé úgy jött, mint egy anyacsiga. A tolójában elhozta a csavarbehajtóját, s hazafelé minden egyes fát, levelet, oszlopot....stb. megszerelt. De azért csak hazaértünk. :-)
Most is itthon vagyunk, s itt az ideje, hogy Luncás ebédet kapjon. Na pá!

2010. április 7., szerda

A bébi emós :-)

Tény, hogy a mai gyerekek sokkal korábban érnek. De azt nem gondoltam volna, hogy ennyivel.
Marci ma reggel lázadó lett. :-) Először deviáns viselkedést produkált, miszerint 2 literes ásványvizes üvegből ivott, majd nem ivott, csak a szájába vette a vizet, s egyenesen az ágyamba köpte... Lehet csak megkésett ultramodern locsolkodásnak szánta? Ezekután, mint egy igazi lázadó kamasz nem csak viselkedésében, hanem külseje megváltoztatásával is figyelemfelkeltővé vált. Mialatt én felöltöztem..na ez így nem igaz, mert még a nadrág rám sem került..szóval azon rövidke idő alatt talált egy rúzsmintát még originál csomagolásban. Azt megbontotta, a rúzst kinyitotta, majd először a lepedőmre ( a helyszínelésen egyértelmű kiderült), majd önmagára festegetett. Persze, nem a szájára...a szemére!

















Ezzel a megváltoztatott külsővel bezzeg büszkén állt a kamera elé. Így lehet nem is azért vette el tőlem mindig a fényképezőt, mert ő akart fényképezni, hanem mert azon NORMÁLIS külsejével nem akart mutatkozni? Na ezzel meg nem fog. Apa vette kezelésbe, mert nekem vissza kellett mennem Luncához. Mint azt előre tudtam a víz simán egy ilyen jó minőségű rúzst nem végez ki. Sminklemosót kellett alkalmazni, s még így sem lett tökéletes. Úgy néz ki, mint akinek egy jóóó alapos kötőhártyagyulladása van.. De nem ússza meg. Hamarosan megint megsuvickolom...

2010. április 6., kedd

Van, aki 5 hónapos... van, akinél járt a nyuszika..s van, aki mind2

Vasárnap reggelre a Húsvéti Nyuszi ajándékot hagyott a kertben. Nagyon rendetlen nyuszi volt, mindent szétszórt, meg kellett keresni a sok-sok ajándékot. :-)
Marcika miután meglátta a bevásárlókocsit, a "tolót", neki is eredt vele a kertnek. Annyira tolta, hogy sorban ment el a kisebb ajándékok mellett. Mivel nem akartuk az egész napot kutatással tölteni, rá-rávezettük a dolgokra. Először nem merte őket felvenni a fűből, de azért csak nem hagyta ott őket. Legjobban a repülőnek örült. Mindent szépen behelyezett a tolóba, s nagy büszkén tolta tovább.
Lunca már fáradt volt, amikor kimentünk. Odaadtam neki a szép nagy plüsskockát, ránézett, s elaludt. Fárasztó volt megkeresni. :-)
Íme az események képekben:












Ma 5 hónapos Luncababa!

Ez a kép az imént készült. Abszolút friss kép az 5 hónapos nőszemélyről.


"Jajj, kocka! Segíts már felülni!"


A mi apukánk ollllyan ügyes! Csinált nekünk Gyihápit, meg Pejegpejeg-et:

2010. április 2., péntek

Kis bolondok-nagy péntek

Tegnap volt Bolondok Napja, amelyet Marci igyekezett is megünnepelni. Falfestménnyel lepett meg. :-) Bár a falra van ragasztva papír, ő azt szisztematikusan körberajzolta. Tervezzük, hogy majd átfestjük (nem a papírt), DE! Magasságban túlrajzolta jövőbeni bordúr helyét is. Így a lecke ismét fel van adva. :-)
Majd megtalálta az előző nap vásárolt fogkrémet, vette a fogkeféjét, s nekiállt elfogyasztani. Még időben közbeléptem. Semmi baj, talált más játékot. A kulcsot. S lássatok csodát, kinyilik vele az bejáratiajtó! A kulcs is elkobzásra került. Ez az anya borzasztó. Azt mondja játszak valamit, én játszok valamit, s erre elveszi tőlem, s mérges. Normális???? Bármit megfogtam, azt elvette tőlem. Hát anya az ilyen????
Na az első dolog a nap folyamán, amit nem vettem el tőle az az ebéd volt. Élt is a lehetőséggel. 3 tányér tarhonyáshúst küldött le a pocakjába. :-) Ebéd után aludt egyet, ezalatt Liza cukkinifőzeléket ebédelt. Hát, nem volt tőle elragadtattva, de azért annyit evett belőle, hogy jóllakjon. A maradék ma kerül majd megevésre. Hallod, Lunca? ( Nem hallja, aaaaszik a hintába.) Délután Marci motorral, Liza meg babakocsiva elközlekedett a mamáékhoz. Útközben minden szokásosat megnéztünk..volna. DE a víz nem folyt a csőből! Marci az arcához kapott úgy mondta: Júújnye, júújnye! Szerencsére hazafelé már volt "díz", így talán nem keletkezett Vereckei-hágó méretű törés a kis lelkében, s esetleges felnőttkori magatartászavarai nem erre lesznek visszavezethetőek. Viszont ha Marcika nagykorában sorozatgyilkos lesz, s fodrászokat fog gyilkolászni, akkor arról majd azok tehetnek, akik ha ott a fodrász azzal piszkálják, hogy gyere te vagy a következő, gyere levágja a hajad Kriszta. Mivel a fodrász is cukkolja, így majd magának is köszönheti, hogy a követekező század gyermekei földigérő- rasztafrizurás új-ősemberek lesznek, akik a fodrászt csak a töténelemkönyvekből fogják ismerni, mint egy, a 21. században megszüntetett kinzóeszközt. ( mely kegyetlenebb volt a giotinnál, a vasálarcnál, a nyelvtépőnél, sőőőőt a Júdásbölcsőnél is.)
Júdáshoz érve vissza is kanyarodhatunk a mai naphoz. Ma Nagypéntek van. No HÚÚÚSI. Persze gyerek, beteg, szoptató anya ehet húst , de ebédre hústalant készítek. Beré (bere, tócsi, tócsnyi, cicege, lapcsánka...etc.) lesz. Maci naaagy kedvence. Annyira szereti, hogy ebédre egyet sem eszik..Mert már előtte, sütés közben belakik belőle. :-) De még előtte elmegyünk bóóóótba. Remélem, már nem esik....

Ja! Tessék nekünk Kis Einsteineket keresni, mert anya nem talál, s az az egy rész, ami megvan, már a könyökén jön ki!


2010. április 1., csütörtök

Bolondok napja :-)

Mindenképpen meg kell emlékezzek a mai Bolondok Napjáról (ami egyik kereskedelmi televíziónk reggeli műsorában a Nevetés Napja lett. Gondolom, az eredeti elnevezéssel nem tudott mit kezdeni a szerkesztő...vagy nem akarta megsérteni a vendégeket. :-) )

Szóval Isten éltesse az emberiség nagyobbik felét!

Aki ezt csinálta az sem normális...


Remélem, nálunk nem lesz bolondok napja...v. háza. :-)