Azért mert szerettek jöttem a világra, s lettem új fény, csillag, szülők boldogsága.
Szeressetek mindig igaz szeretettel, a kincsetek vagyok, pici kincs, de EMBER.

2010. augusztus 6., péntek

Luncika ma 9 hónapos! :-)

9 hónaposan még mindig felső metszőfogak nélkül ébredt. Viszont éjszaka jól aludt. Este 6-kor elaludt. Már nagyon fáradt volt. Hagytuk aludni, nem keltettük fel se fürdeni, se vacsorázni. Aztán éjfélkor úgy döntöttünk, hogy kiveszem a peust, mert büdöst éreztem, meg adok neki "vacsorát". Így is volt, majd felvittem. Felfelé menet feléberedett. Viszont miután betettem a kiságyba, s kétszer körbesétált, önállóan lefeküdt, s aludt is reggelig. :-) Az orrát benőtték a tutuskomák. Hogy hol vett levegőt, nem tudom...
Marci vele szemben nagyon rosszul aludt. 10-kor megébredt, s csak sírt, ordított. Annyira, hogy hangosan kellett szólni, hogy térjen magához, mert igazából a szeme nyitva volt, de amúgy aludt. Nem akart lefeküdni. Csak lemenni. Lejött, kapott kakaót, evett kiflit, kapott panadolt, mert hátha fáj neki valamije, s az a baj, majd felmentünk aludni. Olvastam neki mesét, de egyszer csak kitalálta, hogy Apa kell. Jött Apa, akkor meg Anya kell. Amint egyikünk kijött a szobából, már kiabált és sírt. Ha Apa volt benn vele: Ááááányáááááá!!! Ha Anya volt benn: Ápááááááááá!!!
Annyira hisztizett, hogy már nem is hallott minket. Csapkodott, kiabált. Kivittem a fürdőbe, s hidegvizet locsoltam az arcára, de semmi hatás. Apa a seggére csapott mérgében. Semmi hatás. Az ágyon ordított, mi próbáltuk meggyőzni, hogy felküdjön le, mikor észrevettem valamit a takaróhuzatba. Elkezdtem matatni. Marci meg abbahagyta a hisztit. Kizökkentette a kiváncsisága a hisztiből. Amúgy egy cumi volt. Mi más.
Azért nem feküdt le egyből, s csukta be a szemét, sajnos. Azért eszébe jutott a sírás, de nem olyan mértékben, mint előtte. Lefeküdt, hüppögött, s mondta " alszom". Becsukta a szemét. Ekkor gondoltam, én már kijövök, s megnézem Luncit lenn. Na akkor megint: Anyaaaaa!!!!!! De nem mentem vissza. Meg kellett nézni Lizát, mi van vele idelenn. Mire leértem, Marci abbahagyta a sírást. Éjfél előtt elaludt.
Reggel Lizával egy  időben kelt. Lázasan. Valószínű ez volt a baj. Bújkált benne a takony. Kapott megint gyógyszert, most már jó kedve van! Játszik Lizával! Vagyis inkább neveli: "Nem, nem szabad baba!"

Utoljára akkor volt ilyen, amikor elege lett a kiságyból. Lehet az is megzavarta, hogy felfordulás volt itt lenn. Nem értette, hogy mi van.
Meg az utolsó két fogacska is kíntatja még. Bár a gyógyszer hatására a fájdalom már nem zavarhatta, de ettől még nyűgös lehetett miatta.

Remélem, a következő éjszaka már minden rendben lesz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése