Azért mert szerettek jöttem a világra, s lettem új fény, csillag, szülők boldogsága.
Szeressetek mindig igaz szeretettel, a kincsetek vagyok, pici kincs, de EMBER.

2010. június 14., hétfő

Marcika nagyon szeret csupaszlábon szaladgálni kinn, s ezért képes mindenre. Mióta meleg van, szandiban jár. Múlt héten amikor belement a kavics, szólt, s kivettük. Majd sikerült kavicskiszedés után mesztelláb maradnia. Nos, ettől megjött az ihlete. :-) Azóta állandóan kő van a szandijában. Ma is odament az apjához, hogy kő van a szandiban. Én mondtam, hogy tuti nincs benne semmi, de apa levette neki, hogy kivegye a követ. Persze, nem volt benne. Viszont a szandi nem került vissza, mert elszaladt. Így egyik lábán szandi volt, a másikon semmi. Majd megint jött, hogy kő van a szandiban. De ekkor már apa sem dőlt be neki. Így Marcika elment. Egy ideig az udvaron lévő kőkupacon kapirgált, majd egyszer csak jött hozzánk. Ránéztem a lábára. Nos, Marci fogott egy kb. 2 centi átmérőjű kavicsot, s betette a lábujjai alá. Nem hozzám jött, hanem apához, mert benne bízott, hogy meg fogja szabadítani a szanditól. Ahogy odalépett, a kavics kiesett, azt Ropi felkapta... Mire mondta Apának, hogy kő, már az sehol sem volt. :-D
Gondolkodtam,mire jó ez, hiszen a szandi tépőzáras, ő maga is le tudja venni, ha akarja. Majd rájöttem. Ha ő veszi leszi le, az csíny, viszont ha mi vesszük le neki, az olyan, mintha engedélyt kapna a levételére...
Rafinált. :-)

1 megjegyzés: