Azért mert szerettek jöttem a világra, s lettem új fény, csillag, szülők boldogsága.
Szeressetek mindig igaz szeretettel, a kincsetek vagyok, pici kincs, de EMBER.

2010. október 22., péntek

A kis búvár

Liza nagyon szeret fürödni. Csak úgy szeli a habokat. :) Szó szerint pancsol a vízben, előszeretettel vadászik a szivacsra, mert azt olyan jó a szájba tenni, s kiszívni felőle a habos vizet, sőt rendszeresen beteszi a fejét a víz alá, majd amikor kiveszi, kacag. :) Kis búvár, sőőőőt: sellő. :) Vagy vmi kopoltyús jószág. :) Amikor ki kell szállni, nagyon el tud keseredni, ellenben Marcival, akinek mostanában a fürdés vége az ünnep.
Marci az elmúlt napokban módfelett eleven volt szárazon és vizen, pontosabban házban és házon kívül. Valamelyik nap már rá is kellett kiabálni az utcán, mert mondjuk úgy: antiközlekedett. Végighallgatta az intelmeket, kicsit behúzta a nyakát, majd mikor befejeztem az oktatást, ennyit mondott: Semmi baj, Anya! Mindezt tette olyan hangsúllyal, mintha egy pszichológus mondaná a betegének, kinek elgurult a gyógyszere.
Hát, mondjuk, egy-két akciójakor úgy kiugrik a szívem, hogy lehet szednem is kell majd valamit. :DDD

Marci kedvenc mondásai mostanában:
- Ez a kedvencem ( tegnapelőtt egy teafilter volt a kedvence)
- Kifogyott a bencin (bármi megáll :) )
- semmmmmi baj, anya
- ez egy vadászgép
- tessék anya, ajándék

:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése