Azért mert szerettek jöttem a világra, s lettem új fény, csillag, szülők boldogsága.
Szeressetek mindig igaz szeretettel, a kincsetek vagyok, pici kincs, de EMBER.

2010. április 23., péntek

Marci, Marci...

Eképp dorgálom nap, mint nap. Van miért. Ő egy igazi Denisz. Az imént míg én wc-n voltam, a fürdőben az egyik arckrémemet nagy alapossággal kiborította a járólapra, a csempére.
De ez itt nem szokatlan. Imád borogatni, ide-oda, innen-oda, onnan-ide. Nomeg kencézni. Múlt héten a popsikrémet kaparintotta meg. Én szintén wc-n voltam mialatt ő kikente a saját és az akciót nagyon élvező testvére arcát és haját. De a popsikrémmel bármire lehet festeni ám! Még virágállványra is. :-) Meg kiskanállal is ki lehet szedni belőle.
Tegnap kipakolta a könyvesdobozát, majd odament a játszószőnyegen hasaló Luncához, s rátette a fejére. Mondta: kuuuuuk. Gyorsan levettem. Lunca, a jámbor tűrőgép. Nem nagyon érdekelte. Maradhatott volna akár órákig a fején a doboz. :-)
A nappaliban a szekrényt már többször összefirkálta. ( a falat már ne is említsem). A filc elég könnyen lejött, de a zsírkrétát hideg zsíroldóval suvickoltam le.
A felkeltegetéseiről már ne is beszéljek. Lunca alszik. Csak odamegy. Nem bírja ki. "babaaaa". "aaaaaszik a babaaaaa".
Ma motorral mentünk (vagyis ő) a gyógyszertárba (Lunca addig az udvaron aludt apai felügyelet alatt). Hazafelé be akart menni az árokba. De én a motort -mondtam- nem cipelem. Kimászott a motorhoz...de akkor hívta az árok. Be az árokba.....hívta a motor...Végül felkapta a motort, s bevitte magával az árokba. :-)
Szóval, Marcika igazi kis komisz. :-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése