Marcika egyre ügyesebben beszél, de mint tudjuk a magyar nyelv az egyik legnehezebben elsajátítható nyelv, s ez nem csak mint idegen nyelvre, hanem mint az édes anyanyelvre is vonatkozik. Össze-vissza toldalékokat biggyesztünk a szavak mögé (képzőket, jeleket, ragokat...), hol alanyosan-hol tárgyasan ragozunk, jópár azonos alakú szavunk van, amelyek jelentése között néha semmi összefüggés nincsen.
S ebbe a nyelvi labirintusba tévedt bele Marcika is, s sajátít el napról-napra egyre több szót, kifejezést. A tanulási folyamat természetes része a hibázás, amelynek eredménye a szülő el-elmosolyodása, néha hangos kacagása.
Marcinak is vannak ilyen édes kis nyelvi hibái, kis marciságok.
Íme néhány:
összehangyáz= összeszedni a hangyákat
csikágó (vagy chichago?)= csigák (egyes számban ügyesen csigát mond. :-) )
sujnye! ( ez a kedvencem)= Igazi marciság. Mindig lehet mondani. Ejnye, ejha, aztaaaa, óóóó helyett.
kokac=kocka
tojó=torony
pejeeg=pörög
düz=zöld
sánye=sárga
popi=ropi
dudii=rudi
hámi=joghurt
tesz=keksz
játszó=zongora
totó=motor
mam=nap
bábi=lábi (láb)
cicák=katica
pityu/pityő=cipő
múi=cumi
Ó és még mennyi van! Folyt. köv. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése